Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért drágább egy Start-Stop rendszerű autóhoz egy akkumulátor, mint a hagyományos társai? Erre a kérdésre a válasz nem biztos, hogy egyszerű. Szeretném bemutatni műszaki oldalról, hogy milyen különbségek vannak, és mi magyarázhatja a jelentős árkülönbséget.
Most csupán műszaki oldalról próbálom megkülönböztetni az árkülönbséget, és megpróbálom kihagyni az összeesküvés elméleteket. A cikk írásának pillanatában azonban tény, hogy a Start-Stop rendszerrel felszerelt autók még pár évesek, tehát az akkumulátor kérdés meg nem tömeges, de lassan érik... Másik oldala lehet ennek az árkülönbségnek, hogy a gyártók a kisebb volumen miatt még magasan tartják az árakat. Ha már minden harmadik autó Start-Stop rendszerű lesz, akkor az ára is csökkeni fog (várhatóan).
A rendszerre azért volt szükség, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokat tudják az autók teljesítni, mert várakozáskor és alapjáraton is jelentős a fogyasztás és ezzel együtt a levegőbe jutó szennyezés is. Már a nyolcvanas években volt kezdeményezés, ha valaki hosszabb megállásra kényszerül lámpánál, vagy vasúti átkelőnél, akkor állítsa le a járművet. Mivel ezt jellemzően "elfelejtették" a vezetők, ezért - legalábbis Magyarországon - nem lett hagyománya. A szennyezés csökkentése miatt tehát (kínjukban) kitalálták a mérnökök, hogy automatizálják a leállást és indítást. Persze azon is lehetne filozofálni, hogy az új technológia miatt hamarabb "elkopó" akkumulátorok és indítómotorok összessége mennyi szennyezéssel jár, de az egy külön műsor lenne. Ezzel azonban (ahogy a fenti sematikus rajz is mutatja) jelentősen át kellett tervezni az autó indító és töltő rendszerét. Többek között az első áldozat az akkumulátor lett. Természetesen a konstruktőrök igyekeztek mindenféle trükkel segíteni az indítás folyamatát. A Mazda a SISS rendszert találta (ábra) ki, olyan fázisban állítják le a motorokat, hogy legkönnyebben indítani tudjon, esetleg a meghatározott ponton megálló motor indítását a gyertya szikrájával keltett "utógyújtás" segíteni tudja. Voltak olyan megoldások amikor a kuplung mögé egy indító és töltő egységet készítettek ami közvetlen összeköttetésben állt a főtengellyel. Manapság már kezd elterjedni a lendkerékbe épített indító-töltőegység is.
A rossz hír az, hogy el kell búcsúzni a hagyományos indítóakkumulátoroktól. Ezek az akkumulátorok - ahogy a nevükben is van - elsősorban indításra találták ki. A motor beindulása után a fogyasztók a generátor segítségével működnek és az indításkor felvett teljesítményt visszatölti az akkumulátorba. A normál akkumulátorok nem szeretik a részleges merítést vagy töltés, nem is igazán célszerű álló helyzetben hosszabb ideig működtetni fogyasztót. A start-stop rendszerű autókban azonban előfordul a működés során, hogy sokat áll a motor, így töltés sincsen. Azonban a világítás, ablaktörlő és egyéb jelentős fogyasztók ekkor is működnek. Ha egy normál akkumulátor ilyen módon működtetnénk, akkor az működési elvéből adódóan az élettartama drasztikusan csökkenne.
Erre válaszul született meg az az akkumulátor fajta, amelyek nagyobb háttérkapacitással rendelkeznek és nem viseli meg a hosszabb távú merített állapot0t se, valamint a magasabb töltőáramot is hosszabb távon elviselik. Ezek az EFB és AGM típusú akkumulátorok.
Az EFB akkumulátorokat elsősorban teherautókhoz fejlesztették ki, de az igények változása miatt ma már három autó kategóriába is javasolják. Az egyszerű automatikus start-stop rendszerekhez, a nagyrészt városban használt autókhoz amelyek nem rendelkeznek start-stop rendszerrel, valamint azokhoz az autókhoz amelyben sok nagyfogyasztó működik (pl. egy egyedi felszerelés miatt (taxi)) és szintén nem rendelkeznek start-stop rendszerrel. Gyártó marketing anyaga szerint legalább kétszer annyi töltési ciklus az élettartama mint egy hagyományos ólom indítóakkumulátornak.
AGM akkuk, már elég régóta porondon vannak azokban a járművekben ahol a fogyasztók miatt megnövekedett áramfelvétel kiszolgálására az akkumulátornak időnként be kell segíteni, illetve most már a fejlett Start-Stop rendszerrel felszerelt autóknál.
Mit jelent a fejlett Start-stop rendszer? Azt, hogy képes az autó a lassításra úgy, hogy a mozgási energiát az akkumulátor töltésére használja fel. Ezzel is javítva az autó energiamérlegét.
Most már látjuk a műszaki hátterét annak, hogy miért kell más akkumulátor a Start-Stop rendszerekkel ellátott autókba.
Van viszont még egy rossz hírem a Start-Stoppos akkumulátorral rendelkező autó tulajdonosoknak. Még hozzá az, hogy elfelejthetjük az akku otthon cserélését. A bonyolult töltési rendszernek ugyanis tudnia kell, hogy az autóba milyen paraméterekkel rendelkező akkumulátort szereltünk be. Ez akku cserekor be kell programozni a vezérlő egységbe. Ellenkező esetben az akkumulátort vagy túltölti, vagy alultölti és ezt azt jelenti, hogy mindkét esetben a drágán megvásárolt csereakkumulátor élettartama radikálisan csökkenni fog. Jellemző lesz az, hogy kisebb szervizek nem is igazán fogják tudni ezt a beállítást elvégezni, így tehát marad a márkaszervizbe való látogatás.